2012. június 14., csütörtök

5. rész c:

Miután rábólintottam a Harry lakásán alvásba, elküldte a sofőrt, majd megragadta a csuklómat és sietősen, vágytól égve elkezdett a bejárati ajtó felé húzni. Mikor átléptük a küszöböt, az ajtó becsapódásának másodpercében heves csókcsata kezdődött. Mikor elindultam a lépcső felé Harry-t magam mögé utasítva, visszaráncigált, hogy vegyem le a cipőm, mert nagyon figyel a tisztaságra. Már hajoltam volna le megtenni, mikor a térdem után nyúlt, felemelte és lehúzta a cipőmet. Nem nagyon boldogult a magassarkúval, de meg lehet neki bocsájtani. A másik lábam esetében már nem volt ilyen kellemes a helyzet. Majdnem hátraestem, de a srác, akinek göndör fürtjeitől még józan állapotban is elájulnék, nem engedte, hogy megsérüljek. Megfogott és lovagiasan, akár egy úriember, ölében felvitt a hálószobába. Lefektetett az ágyra, ezt követően pedig rám hasalt. Éreztem, hogy mellkasa összepréseli az enyémet, de nem akartam szóvá tenni neki. Elmosolyodtam, mikor észrevettem, hogy az ingjét nem gomboltam be teljesen, a legalsó kimaradt. Most már mindegy, ugyanis pár pillanaton belül már fogalmunk sem volt, hová tűnt a felsője. A nadrágját közösen próbáltuk leoperálni páciensünkről, ami sok szenvedés után hozott némi eredményt. Mgepillantottam a Calvin Klein-es alsógatyáját. Kuncogva néztem azt, mikor alsó ajkát hófehér fogaival harapdálva megszólalt.
-Most te jössz.
-Biztos vagy te abban? - játékosan próbáltam menekülni, felálltam, viszont gyorsan visszahúzott a franciaágyra, amivel a ruhám is kicsit lejjebb csúszott. Mivel rugalmas anyag volt, kibújtatta belőle karomat és lefelé kezdte húzni. A melltartóm már kikandikált a ruha alól, mire megszólalt a mobilom.
"Kislányom, hol a francban vagy?" - olvastam, miközben minden eszembe jutott, mintha hirtelen kijózanodtam volna.
"A lehető legkellemesebb helyen" pötyögtem vissza, újra elkapott a hév, érezve, hogy a ruhám egyre lejjebb és lejjebb csúszik. Az alsóneműm láttán Harold aranyosan elpirult, mire hogy oldjam a feszültséget, gyengéden megcsókoltam.
*

Reggel ugyan az a srác volt mellettem, akivel elaludtam. Ez meglehetősen szokatlan érzés volt, ugyanis nem a hűségemről voltam híres. Gyengéden rátettem Styles mellkasára a kezem és az arcára nyomtam egy puszit. Ezután, mintha nem lenne elég jó dolga, a fülébe súgtam, hogy keljen fel, mert valamit sürgősen meg kell beszélnünk. Amíg ébredezett, körülnéztem a szobában. A ruhám a földön hevert gyűrötten,  mellette pedig Harry nadrágja pihent. Egy szakadt inget is láttam az ágy felett lógó csillárra akasztva. 'Úr...isten...' gondoltam magamban, pedig az igazi sokk csak ez után ért. Megpillantottam egy alsót és a melltartómat az ágy végében. Az én alsóneműm rajtam volt, de Harry ezek szerint meztelenül feküdt mellettem. Nem tudtam, mi is történhetett, de sajnos kezdem sejteni.
-Harryyyy - kiabáltam, hátha ez hatásosabb ébresztő
-Fent vagyok, fent vagyok. Mondjad. - motyogta csukott szemekkel
-Mi is történt pontosan tegnap este?
-Hát, egy kicsit jól éreztük magunkat. - kelt ki az ágyból, mikor megkezdte a mondatot
-Bővebben?- vette fel az alsóját majd egy új felsőért nyúlt
-Mit szeretnél tudni? Eléggé részegek voltunk - már teljesen fel volt öltözve, mikor kihúzta a fiókját. Én is elkezdtem öltözni, amíg ő matatott. Körülbelül 20 másodpercig tartott, hogy felvegyem a melltartót és a ruhámat. Styles is megtalálta, amit keresett. Egy szürke sapkát vett elő, amit a szokásos hajborzolás után fel is húzott.
-Mi lefeküdtünk??? - csodálkoztam el, ugyanis Niall mesélte, mikor kicsit kettesben maradtam vele a bulin, hogy Harry sapkát húz, ha előző este egy lánnyal aludt
-Ennyire rosszul érint? - kezdett kuncogni
-Én csak...- pirultam el, nem tudtam mit mondani. Nem bántam, ami kettőnk között történt, de talán kissé gyors volt. - meglepődtem.
Ebben a pillanatban ismerős hangot hallottam. SMS-em érkezett. Anyától jött, mikor megláttam a feladót, már tudtam, hogy bajban vagyok.
"Remélem, jól szórakoztál egész éjszaka, de most már húzzál haza. Még kijön valami tüneted. Reggelig bulizni? Ah..."
Egy gyors puszit nyomtam az énekes arcára, és magyarázat nélkül elköszönve lesiettem a lépcsőn. Lehet, hogy utánam futott, de én már nem voltam a házban. Ahogy tudtam, rohantam haza, magyarázatot keresve a fejemben.

Kami és Beka ♥

1 megjegyzés: