2012. július 15., vasárnap

14. rész

 Szívem a torkomban zakatolt. "Miért nézel a szemembe"-kérdeztem magamba Harrytől. Ha egyszerűen hátat fordít, simám lehazudom neki a csillagos eget is neki, de így nem ment.

-Te?-kérdezte folytatást várva.

-A szüleim!-nyögtem ki végül, ezzel is egy kis időt nyerve.

-Mi van velük?

 Tekintetében látszott az aggodalom, amitől még nagyobb lelki furdalásom lett. 

-Vissza kell menniük Ciprusra. Ezt még nem mondtam el senkinek, csak te tudsz róla. Azért nem tudtam eddig jönni, mert próbáltuk ezt az egészet megbeszélni a főnökükkel. Talán sikerült meggyőznünk, de lehet, hogy mennünk kell.

 Harry arcát most szomorúság lepte le. Fel állt a kanapéról és megölelt. Hosszú percekig ácsorogtunk egymás karjaimban, miközben azt ismételgette: "Sajnálom!, Kérlek ne haragudj!"

-Minden rendben?-lépett be a nappaliba Megan.

-Igen!-válaszolt mosolyogva Harry.

-Ennek nagyon örülök, viszont neked menned kell. Apu most telefonált, hogy mindenki rád vár!

-Basszus...a rádiós interjú!-kapott a fejéhez Harry, majd rohangászni kezdett, mint pók a falon. A lakás különböző szegleteiből varázsolta elő a kocsi kulcsot, napszemüveget, pulcsit és a cipőit. 

-Mi lenne, ha velem jönnél?-kérdezte pár perc múlva.

-Lorával ma...-kezdte el Megan, de én belevágtam a szavába.

-Rendben!

 Előre tudtam, hogy nagy hülyeséget csinálok, de nem hagyhattam ki. A betegségem miatt kell hazudoznom a szerelmemnek, de ezt nem veheti el tőle. Leukémiás vagyok, az életemet most kell élnem, nem máskor.

Rövid autó út után megérkeztünk a fiúk házába. Louis és Eleanor kint a lépcsőn ücsörögtek, a többiek bent a házba vártak ránk.

-Te is jössz, Lora?-kérdezte kedvesen Zayn, mire mosolyogva bólintottam.

-Helyes! Harrynek már igazán kijár  a boldogság.

Zayn utolsó szavai után nagyot nyeltem. Ha tudná, hogy mennyit hazudok, hogy igazából nem tudnak semmit rólam, akkor nem mondaná ezt.

-Én Danielle-el megyek.-jelentette ki Liam, majd kiment az utcára úgy, hogy véletlenül se kelljen rám néznie.

-Nem, én megyek külön. Nem ártana még otthonra is beugranom, szóval miattam nem kell másik autóval menned.-vágtam rá egy csöppnyi hazugsággal. Igazából semmi kedvem nem volt haza menni, hisz anya tuti nem engedett volna el. 

De Liam csak legyintett....

-Ne foglalkozz vele! Mostanában mindig mindenhova Danielle-el megy.-próbált vigasztalni Harry, mire reakcióként egy mosolyt erőltettem az arcomra.

-Mehetünk végre?-kérdezte ingerülten Paul.

-Hol van Niall?-kontrázott rá Harry, mire a szőke fiú kibújt a konyhából 5 muffin kíséretében, amiket látszólag magának csomagolt a "hosszú" útra.

-Mehetünk!-mondta, majd folytatta az evést.

 Körülbelül 25 percnyi utazás után elérkeztünk a stúdióhoz. Amint kiszálltunk az autóból, több száz rajongó rohamozott meg minket. Sokan a nevemet kiabálták, autógrammot kértek tőlem és még fotózkodni is akartak velem.

Az elején még minden rendben simán ment, aztán egyre jobban közre zárt a tömeg. A fejem zúgni kezdett, szédültem és a hányinger kerülgetett. Arcom hófehér lett, ami Harrynek is fel tűnt.

-Jól vagy?-kérdezte

   Aztán minden sötét lett...

1 megjegyzés: