18. rész

18.rész

 Niall állt velünk szembe, aki értetlenkedve bámult ránk. A kedves mosoly helyett most csalódotság látszott az arcán. Szívem szerint oda mentem volna és megölelgetem, de Harry ott állt mellettem.

-Haver, mit keresel itt?-kérdezte Harry, miközben valamit mutogatott, de nem értettem.

-Én csak...megakartam kérdezni Lorát, hogy jobban van-e.

 Szemembe könny gyűlt, ahogy ezt kimondta a fiú. Mindent megadtam volna, hogy vissza mehessek az időbe és Harrynek azt mondjam:"Nem érek rá!"

 Elképzeltem,ahogy becsapom az ablakot, ledőlök az ágyba és elkezdem olvasni a kedvenc könyvem. Ehelyett itt állok 2 fiú közt, akik engem akarnak...

-Köszönöm,sokkal jobban vagyok.-nyögtem ki végül.

-Öhm..akarsz velünk sétálni?-kérdezte Harry, mire Niall megrázta a fejét és sebes léptekkel elindult a másik irányba. Addig néztem utána, míg el nem tűnt sarkon. Aztán Harry megfogta a kezem és elkezdett maga után húzni.

-Valamit akartál mondani!-emlékeztetett Harry,mikor már a közeli park egyik padján ültünk.

-Ja, igen!-egy mosolyt erőltettem az arcomra-Beszélni akarok Liammel.

 A fiút kicsit meglepte a válaszom. Gondolom azt hitte, hogy a mi kapcsolatunkról akarok mondani valamit. Talán bocsánatot kérek vagy magyarázkodok. De jelen pillanatban inkább Niallnek magyarázkodtam volna, mint neki.

-Jó ötlet.-nyögte ki végül-És miről akarsz vele beszélni?

-Jasonről. Tudod, aki a közös barátunk volt.

 Harry válasz képpen némán bólintott.

-Miért írtad az SMS-be ,hogy nem érsz rá?-váltott témát hirtelen, ami kicsit megkönnyítette a helyzetem.

-Igazából csak fél órám lett volna, ezért. Szóval már indulnom is kell. De majd hívlak, ha ráérek!-hadartam el, majd felpattantam a padról. Egy puszit nyomtam az ajkára, majd elkezdtem futni a park kijárata felé, mint az ovisok. 

  Nem mertem vissza nézni Harry arcára. Szörnyű érzés volt otthagyni, de ezt gondoltam a legegyszerűbb megoldásnak. Valamelyikükkel tisztáznom kellett a dolgokat, mert senkit nem akarok átverni (ennél jobban!). Elég volt a hazugságokból!

 Amint elhagytam a park területét, lassítottam a tempómon és elővettem a telefonom.

         

"Találkozzunk a kocsmában 9-kor"- pötyögtem be a telefonomba. Nagy gombóc lett a torkomban, amikor kijelöltem Niall számát a névjegyzékben. Aztán bátorságot vettem magamon, és rámentem a "Küldés" gombra.