Néztem, ahogy a mellettem ülő sötét hajú nő feje ismét megközelítette a vállamat. Ahogy kinéztem az ablakon, immáron közelről láthattam szülővárosomat. Hazamegyek... ennyi idő után... haza. Két év telt el azóta, hogy Ciprusra költöztünk. Ha apának és anyának nem kellett volna elmenni arra a kutatóállomásra, talán soha el sem mentünk volna a régi barátoktól, a városomtól, és a szomszédoktól. Ciprus teljesen más, mint London. Mások a kaják, az emberek más zenéket hallgatnak, más filmeket néznek. A londoni hírek el sem jutnak hozzánk. Nehezen búcsúztam el két éve Londontól, de most még nehezebben jövök vissza, hisz tudom ez nem lesz olyan, mint régen.
A betegség sok mindent megváltoztatott, legfőképp engem. Rájöttem, az életben történnek olyan dolgok, amiket előre nem tervezünk. Néha jó, néha rossz dolgok ezek.A gép lassan leereszkedett a felhők közül. Kezdtek kirajzolódni az én Londonom körvonalai. Keresni kezdtem szememmel a régi házunkat, ahova végre vissza költözünk.
Éreztem... itthon vagyok!
A betegség sok mindent megváltoztatott, legfőképp engem. Rájöttem, az életben történnek olyan dolgok, amiket előre nem tervezünk. Néha jó, néha rossz dolgok ezek.A gép lassan leereszkedett a felhők közül. Kezdtek kirajzolódni az én Londonom körvonalai. Keresni kezdtem szememmel a régi házunkat, ahova végre vissza költözünk.
Éreztem... itthon vagyok!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése